Szegedig ér az esztergomi fürdő körüli balhé

L. József még 2012 júliusában jelentette fel rágalmazás miatt Nagy Sándor szegedi önkormányzati képviselőt, aki szerinte a 2012. június 22-i városi közgyűlésen a becsületébe gázolt. Nagy a közgyűlési felszólalásában L. József 100 milliós végkielégítéséről beszélt. Egyebek mellett azt mondta, hogy „olyan kiváló, sikeres menedzserről beszélnek – megérdemelte ezt a hatalmas végkielégítést –, aki elment Esztergomba fürdőt építeni, és csődbe vitte a várost."

A Szegedi Városi Bíróság felmentette a rágalmazás vétsége alól az önkormányzati képviselőt. L. József fellebbezett az első fokú ítélet ellen a tényállás téves megállapítása miatt, a vádlott bűnösségének megállapítása és büntetés kiszabása érdekében, míg Nagy Sándor és védője az első fokú bíróság ítéletének helybenhagyására tett indítványt.

A Szegedi Törvényszék idén februárban bűnösnek mondta ki rágalmazás vétségében Nagy Sándort, amiért megrovásban részesítette. A törvényszék elmarasztaló ítéletében kifejtette: tévedett az első fokú bíróság, amikor azt a jogi következtetést vonta le, hogy a vádlott felszólalásában véleményének adott hangot, ezért – bűncselekmény hiányában – nem büntethető. A törvényszék kötelezte az önkormányzati képviselőt, hogy az ítélet jogerőre emelkedését követő 15 napon belül fizessen meg L. József magánvádló részére 20 ezer forint eljárási költséget. Nagy Sándor fellebbezett az ítélet ellen. Így került az ügy a táblabíróságra.

A Szegedi Ítélőtábla Gyurisné dr. Komlóssy Éva vezette büntető tanácsa tegnap megváltoztatta a rágalmazás vétsége miatt Nagy Sándor ellen indított büntetőügyben a Szegedi Törvényszék ítéletét. A táblabíróság a vádlottat a rágalmazás vétsége miatt emelt vád alól felmentette, és kötelezte L. József magánvádlót, hogy az ítélet jogerőre emelkedését követő 15 napon belül fizessen meg a képviselőnek 190 ezer 500 forint felmerült bűnügyi költséget.

Az ítélet indoklásakor elhangzott: az ítélőtábla úgy ítélte meg, hogy a vádlott az önkormányzati ülésen történt felszólalásakor véleményét fejtette ki, nem pedig tényt állított. A közszereplőknek (és a magánvádló, mint a közpénzekből gazdálkodó önkormányzati cég vezetője közszereplőnek volt tekinthető a felszólalás elhangzásakor) tűrnie kell a túlzó jellegű kritikát is, így nem történt bűncselekmény, amikor a vádlott a magánvádló tevékenységét kritikával illette. Az ítélet jogerős, ellene fellebbezésnek nincs helye.

Nagy Sándor ominózus felszólalása itt olvasható el.