KomRock

2022.06.16. 20:00

Rock and roll és beatzene: jó buli volt a 60-as, 70-es évek Komárom megyében

Az 1950-es évek végén megyénkbe is betört a rock and roll. Kládek László, a Magyar Nemzeti Levéltár Komárom-Esztergom Megyei Levéltár munkatársa időutazásra visz minket. Érdemes csatlakozni!

Sugár Gabi

A tatabányai Cső zenekar az 1971-es beatfesztiválon is részt vett a megyeszékhelyen

Forrás: Magyar Nemzeti Levéltár Komárom-Esztergom Megyei Levéltár

Bár az első újsághírek meglehetősen lesajnáló hangnemben mutatták be az új zenei és táncdivatot, mégis ébresztgették a mozgalmakból kiábrándult korabeli ifjúságot. A Népszabadság 1957. március 3-i számában jelent meg először a rock and roll kifejezés nyomtatásban, egy lemezbemutató hangversenyt adva hírül, ahol „Bill Haley és Elves (így írva – a szerk.) Presley néhány lemeze” is hallható volt. A Komárom Megyei Dolgozók Lapjában 1958. január 30-án egy bizonyos „hősködő Tóbiásról” szóló jegyzetben szerepelt először kinyomtatva a rock and roll kifejezés. 

Komárom megye korabeli fiataljai zenélni is akartak, így sorra alakultak az együttesek. A megyei lap cikkei és Szilas Zoltán Lábnyomok a plafonon című könyve alapján próbáljuk megidézni az 1960-as évektől játszó őszenekarokat. 

Részben szabad út a beategyütteseknek 

A beatzenét játszó, egyre nagyobb számban alakuló zenekarokra 1967-től figyelt fel a 14 éven felüli ifjúság ideológiai neveléséért felelős Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség (KISZ). A szervezet Komárom megyei küldött­értekezletén Szabó Ferenc, az intéző bizottság tagja – Leninre hivatkozva – hangoztatta, „hogy minden kor ifjúsága más úton és módon jut el a szocializmushoz. A mi feladatunk …, hogy ezt a más utat mindenkor egyengessük, segítsük.” 

Az ideológiai jóváhagyás után többé-kevésbé szabad út nyílt a beategyüttesek előtt. A különböző szintű KISZ-szervezetek, együttműködve a művelődési házakkal városi, járási, megyei, sőt, regionális fesztiválokat rendeztek országszerte. Megyénkben is.

Számtalan zenekar alakult szűkebb hazánkban a hatvanas-hetvenes években
KomRock: rock and roll és 
beatzene Komárom megyében
Sorra alakultak az együttesek a hatvanas-hetvenes években (Forrás: Magyar Nemzeti Levéltár Komárom-Esztergom Megyei Levéltár)

A KISZ megyei bizottsága szervezésében Tatabánya adott otthont az amatőr tánczenekarok megyei fesztiváljának. Az 1969-es zsűrijének elnöke Magyar József, a művészeti dolgozók szakszervezet megyei bizottságának titkára volt, egyik tagja pedig Komjáthy György, a Magyar Rádió zenei szerkesztője. 

Sorra alakultak a zenekarok 

A megye többi városában is volt „beatélet” és verseny is. 1969-ben Tatán Diákművészeti Találkozót rendeztek, Esztergomban városi Ki mit tud?-ot 1968-ban, 1970-ben pedig a szentgyörgymezei KISZ-alapszervezet kezdeményezésére a városban működő beatzenekarok vetélkedőjét. 

A korai bandák közé tartozott az oroszlányi Petőfi Művelődési Otthon zenekara, a Sincron együttes. Tagjai közül Szerdahelyi Árpád zenekarvezető és szólógitáros, valamint Kiss István neve szerepel. Műsoros estjeik különlegessége az volt, hogy azokon az első részben a beat stílust, míg szünet után dixielandet játszottak, az ének csak másodrendű volt. 

A rock and roll indulása - A rock and rollal kezdődött minden. Az új stílus és tánc még az 1940-es évek végén alakult ki a rhythm and blues, a rockabilly és a western swing elemeiből, majd meghódította az Egyesült Államokat, és átterjedt Európába. A szakirodalom szerint Alan Freed lemezlovas használta először a rock and roll kifejezést 1953-ban, míg 1954-ben Bill Haley „Rock Around the Clock” című dala kiáltotta a világba a tizenéves fiatalok új stílusát. 

Ennél is korábbi alakulat a hattagú Nautilus. A tatabányai népház gitárzenekarának tagjait a divat meg a lelkesedés hozta össze 1964-ben. Az alapító Peternák György volt, az együttes vezetője, zongoristája, orgonistája Frecska József, a szólógitáros Szendőfi Géza, Szűcs Sándor akkordgitárosként működött közre, míg Nagy Károly a basszusgitáron játszott. Szám Antal, a Nautilus dobosa, míg énekese, Engel József. 1967-ben már részt vettek az amatőr együttesek salgótarjáni országos fesztiválján, Tatabányán pedig a népház ifjúsági klubjában és a mésztelepi Erkel művelődési otthonban léptek fel rendszeresen. Az 1969-es tatabányai amatőrfesztiválon a zenekar „hatásos műsorral örvendeztette meg közönségét, és elismerően szóltak róluk országos fesztiválokon is. 

Az 1960-as évek végének másik ismert tatabányai együttese volt az 1965-ben megalakult Atlasz, amely nem azonos Flamm Ferenc Atlas együttesével. Felállásuk a következő volt: Darabos László szólógitáros, orgonista, zenekarvezető, Sebestyén György dobos, Ipi Lajos ritmusgitáros és szájharmonikás, Joó György basszusgitáron és szaxofonon játszott és a tatabányai Zsdanov művelődési ház volt az „anyaintézményük”. A tatabányai Zsdanovon kívül Héregen, Gyermelyen, Tatán is felléptek, sőt, egy hónapon át minden este játszottak a Halász-kertben.  1970-ben a soproni dunántúli beat-zenekari fesztiválon aranydiplomát kapott az együttes. 

A KPVDSZ tatabányai művelődési házának együttese, a Sierra 1969-ben a salgótarjáni Országos Jazz Fesztiválon bronz oklevelet nyert, a zenekar vezetője, Noll Miklós pedig a zsűri különdíját kapta. Az 1963-ban alakult társaság első sikerét az 1965-ös megyei fesztivál hozta, amikor is elnyerték Tata város vándorserlegét. 1969-ben az amatőr tánczenekarok megyei fesztiválján arany­oklevéllel jutalmazták a zenekart. A Sierra tagjainak 26 év volt az átlagéletkora: szólógitárosuk, Kovács Ferenc, basszusgitárosuk, Plesóczki Pál, Preck György dobos és Noll Miklós volt a zongorista. 

Tizenéves tehetségek léptek színpadra 

Dorog és környéke legismertebb zenekara a Neoton volt, és nem tévesztendő össze a Pásztor László vezette Neoton Famíliával, valamint annak jogelődjével. 1962-ben alakult az együttes és 1974-ben szűnt meg. A formációban az évek során mintegy húsz fiatal fordult meg. 1968-ban a hattagú társaságból Várkövi István szaxofonon és klarinéton, Magyar Balázs gitáron és zongorán. Mráz János basszusgitáron, Kertész Róbert ütőhangszereken játszott, állandó énekesük pedig Sasvári Kati volt.

Számtalan zenekar alakult szűkebb hazánkban a hatvanas-hetvenes években
KomRock: rock and roll és 
beatzene Komárom megyében
A dorogi Fehér Lajos, a „ritmus ördöge” is népszerű volt (Forrás: Magyar Nemzeti Levéltár Komárom-Esztergom Megyei Levéltár)

Esztergomban is viszonylag sok zenekar tevékenykedett. Az 1968-as városi Ki mit tud?-on a Stengs együttes lépett fel. Az 1969-es tatabányai fesztiválon a Dooms Day, valamint a T. Boy képviselte Esztergomot. Az 1970-es beat-vetélkedőn a Smokers, a Kiátkozottak és a Cé-Có került a döntőbe. A Cé-Có vezetője és szólógitárosa a 17 éves Russ Pál volt. A ritmusgitáros a 18 éves Kostyál András, basszusgitáron Vincze Ervin játszott. Gál László, 20 éves tanuló volt a dobos, a 19 éves Horányi László pedig az énekes. Többnyire angol dalokat játszottak, ezen belül Jimmy Hendrixet. 

Csupán az említés szintjén is sok Komárom megyei beat­zenekar nevével találkozunk a korabeli cikkekben. Az 1969-es tatai Diákművészeti Találkozón az Esztergomot a Bottyán-technikum zenekarai, a Cyklon és a Smokers képviselte, a komáromi Jókai-gimnáziumot pedig a Logaritmus. 

Hírességek is indultak megyénkből 

Az 1969-es tatabányai amatőrfesztiválon nagy sikert „a tatabányai bányaipari technikum műsoron kívül szereplő pol-beat együttese” míg a szőnyi Horizont együttes… teljesítményét a zsűri… aranyoklevéllel honorálta.” A hattagú Titán zenekart Hanyetz Frigyes vezette. A Tarjáni Állami Gazdaság amatőr beategyüttesét a gazdaság vezetői nemcsak erkölcsi, hanem jelentős anyagi támogatásban is részesítették.

Gitár és ének a középpontban - Az 1960-as évek elejének fiatal brit zenészei (többek között a Rolling Stones, valamint a Beatles tagjai) is előadták az Egyesült Államokból érkező dalokat, majd megteremtették saját műfajukat, amit „beat” névvel illettek. A ritmikus, gitárcentrikus zene annak idején Liverpool kocsmáiban jött létre. Az egyik legfőbb jellegzetessége, hogy az elektromos gitárok előtérbe kerülnek, illetve a szöveg és az énekhang szerepe felerősödik. 

Rédén is működött beat­zenekar, míg Csolnokon a dorogi Tornádó együttes lépett fel a kéthetenként tartott ötórai teákon. Az 1971-es tatabányai beatfesztiválon résztvevő zenekarok között is voltak ismeretlen nevek: az esztergomi Dominó és Trükk, a tatai XII. Ramses és Matador, a tatabányai Viktória és Cső, valamint a komáromi „Help”. Ezen kívül már 1969-ben volt országos hírű zenésze Komárom megyének a dorogi Fehér Lajos személyében.

A „ritmus ördöge” régi dorogi zenészcsaládból származik. A rockkorszakot a dorogi Lerner együttesben kezdte, majd a későbbi Express billentyűsének, Magyar Csabának az esztergomi együttesében zenélt. 1966-tól a Syrius, majd pedig az abból kivált tagok által alapított Juventus, jóval később pedig a Karthago dobosa lett. 

 


 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kemma.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában